Találja meg a megfelelő eledelt kedvence számára
Találja meg a megfelelő eledelt kedvence számára
Találja meg a megfelelő eledelt kedvence számára

Az emberekhez hasonlóan a macskák testének is mintegy kétharmada víz. És mint minden állatnak, a macskáknak is egészséges mennyiségű vízre van szükségük a túléléshez és egészségük megőrzéséhez. A vadon élő macskák a víz egy részét a táplálékuk nedvességtartalmából nyerik, például a zsákmányállatokból, például rovarokból, madarakból és rágcsálókból, a többit pedig a patakokból és más vízforrásokból. A házimacska étrendje teljesen más, és bár adhat nekik nedves eledelt, a víz nagy részét tálkában kapják!
Mennyi vizet kell innia a macskának?
A macska vízigénye a macska méretétől, aktivitási szintjétől, egészségi állapotától és étrendjétől függ, de napi 40-70 ml/testtömegkilogramm között mozog. Ha úgy gondolja, hogy a macskája nem iszik elég vizet, van néhány módszer, mellyel ösztönözheti őt az ivásra.
A helyszín alapvető fontosságú. Helyezzen el néhány vizes tálat a ház körül, olyan helyeken, ahol kicsi a forgalom. Ideális esetben eggyel több vizestálnak kell lennie, mint ahány macskája van. A vizestálat nem szabad az alomtálca közelében elhelyezni. Ellenkező esetben a macska kényelmetlenül fogja érezni magát, ami miatt nem eszik, nem iszik, és nem használja az alomtálcát sem. Elvégre mi sem szeretnénk, ha folyékony frissítőinket a vécében kellene elfogyasztanunk! Lehet, hogy a cica még azt sem szereti, ha az eledel és a vizestálka egymás közelében vannak. Ez azért van, mert a vadon élő macskák nem isznak a táplálékuk közelében akkor, ha a víz a zsákmány tetemével szennyeződik be.
Néhány macska nagyon kényes a vízivásra. Lehet, hogy macskája jobban szereti a hideg vizet, ilyenkor dobjon néhány jégkockát a tálkába. Ha a tálka borulékony, váltson szélesebb, gumi alapúra. Előfordulhat, hogy nem tetszik nekik a víz íze, ezért ha műanyag tálat használ, próbáljon meg fém-, kerámia- vagy üvegtálra váltani. A vizet rendszeresen cserélje ki, hogy friss maradjon.
Néhány macska egyáltalán nem használ tálat, és inkább egyenesen a csapból iszik. A vadonban a macskák általában csak folyóvizet isznak, mivel megtanulták, hogy ez segít megelőzni, hogy megbetegedjenek. Ha azt látja, hogy a macskája folyamatosan felborítja a vizes tálat, és a padlóra kiömlő vizet issza, akkor valószínűleg jobban kedveli, ha folyóvizet ihat. Ez esetben jó ötlet beszerezni egy macskáknak szánt szökőkutat, amely folyamatosan keringeti a vizet.
Növelheti a macska étrendjének nedvességtartalmát is. A nedves eledelnek sokkal magasabb a víztartalma, mint a száraznak, de ha kedvence a száraz eledelt részesíti előnyben, akkor próbáljon meg egy kis vizet hozzáadni a szemcsékhez. Néhány macska nem szereti az áztatott szárazeledel állagát, ám ha az Ön macskája igen, akkor ez egy egyszerű módja annak, hogy növelje a vízbevitelét. A száraz és nedves eledel kombinálása szintén egy lehetőség, és jó módja annak, hogy macskája ízlése rugalmas maradjon, és ne ragaszkodjon a nedves vagy a száraz eledelhez.
Bármelyik módszert is választja, fontos, hogy a macskát vízivásra ösztönözze. Bár sokan azt gondolhatják, hogy a tej jó helyettesítő, ez csak mítosz, és ráadásul emésztési problémákat is okozhat. A vízivás ugyanolyan fontos kedvence számára, mint a megfelelő táplálás.
Kiszáradás macskáknál
Minden állat sűríti a vizeletét, de a macskák a sivatagi ősök leszármazottai, ami azt jelenti, hogy más állatokhoz képest kisebb mennyiségű vízzel is megélnek. A szomjúságérzetük is alacsony, ezért nem érzik szükségét, hogy gyakran igyanak vizet. Ha macskája dehidratált, nem biztos, hogy észreveszi azt, egészen addig, amíg valamilyen problémát nem okoz. A kiszáradás a macskáknál hólyagproblémákhoz és húgyúti betegségekhez vezethet, beleértve a vesebetegséget, a hólyagköveket és a macskák alsó húgyúti betegségét. A hólyagkövek életveszélyes húgycsőelzáródást okozhatnak, különösen a kandúr macskák esetében.
Van néhány módszer, melyek segítenek megállapítani, hogy macskája dehidratált-e. Az egyik legjobb teszt, ha óvatosan megcsípi macskája bőrét, és felfelé húzza. Ha a bőr nem tér vissza gyorsan a normál helyzetébe elengedés után, a macska ki van száradva. Minél lassabban "esik" vissza a macska bőre, annál inkább ki van száradva. Figyeljen a súlyos kiszáradás jeleire is: lihegés, levertség, étvágytalanság, beesett szemek, szájszárazság, fokozott letargia és emelkedett pulzusszám.
Mi a helyzet, ha a macskája sok vizet iszik?
Bár a víz nélkülözhetetlen az élethez, a szomjúság megváltozása számos betegség egyik első jele lehet, mint például a vesebetegség, a cukorbetegség vagy a májbetegség.
Minél pontosabban tudja, hogy mi a normális az adott macska esetében, annál hamarabb észreveszi, ha megváltoznak a szokásai. Ha valami megváltozott - például nedves eledelről szárazeledelre váltott -, a vízfogyasztás növekedése valószínűleg nem ad okot aggodalomra. Az ivás mennyiségét az időjárás is befolyásolja, így a melegebb hónapokban több vízre lesz szükségük. Ha azonban nem talál ésszerű magyarázatot a változásra, akkor a vízfogyasztás észrevehető növekedése probléma jele lehet, különösen, ha más tüneteket is észlel, például testtömegváltozás vagy étvágyváltozás.
Alapvetően, ha szomjúságról van szó, bármelyik irányba történő változás bajt jelenthet. Figyelje meg macskáját. Próbáljon meg nagyjából képet alkotni arról, hogy milyen gyakran látja őt inni, és ez hogyan változik az év során. Azt is tudnia kell, hogy általában mennyi víz marad a tálkákban, amikor cseréli bennük a vizet, mert többnyire nem lesz a közelben, hogy lássa, amint a macska iszik.
Ha bármikor felmerül Önben, hogy macskája nem iszik eleget, kiszáradt vagy túl sok vizet iszik, vigye el állatorvoshoz. Az állatorvos meg fogja vizsgálni kedvencét, és lehet, hogy vérvizsgálatot is szeretne végezni a lehetséges problémák feltárása érdekében. Mint a legtöbb dolog esetében, minél korábban érkezik a segítség és a diagnózis, annál nagyobb az esélye, hogy macskája sikeres kezelésben részesüljön. És persze az állatorvos meg is nyugtathatja Önt, és biztosíthatja arról, hogy kedvencével minden rendben van.
Lektorálta: Dr. Hein Meyer, DVM, PhD, Dipl-ECVIM-CA és Dr. Emma Milne BVSc FRCVS