Húgyúti kristályok és húgykövek a kutya és macska vizeletében

Nem ritka, hogy egyes kutyák és macskák vizeletében apró kristályok képződnek, és ezek a kristályok vese- vagy hólyagkövekké állnak össze. A kristályok olyan kicsik, hogy mikroszkópra van szükség ahhoz, hogy lássuk őket. Ezek még azelőtt is okozhatnak problémákat, hogy nagyobb kövekké válnának. A kiváltó októl függően lehet, hogy nem kell aggódni miattuk, de az is lehet, hogy igen. A háttérben néha egyszerű fertőzés áll, amely könnyen kezelhető, máskor viszont a kristályok a szervezetben máshol előforduló betegség vagy környezeti problémák jelei lehetnek, például ha a macskák stresszesek az életkörülményeik miatt.

Miért képződnek kristályok a kedvencek vizeletében?

A vesék egyik fő feladata a vér szűrése, hogy bizonyos ásványi anyagokat, például a nátriumot, a foszfort és a kalciumot biztonságos és egészséges szinten tartsa. Ez azt jelenti, hogy normális, ha a vizeletben van némi ásványi anyag. Ezek minden alkalommal, amikor az állat vizeletet ürít, kimosódnak a szervezetből. Kristályok akkor képződnek, ha valami megváltoztatja ezt az érzékeny egyensúlyt. Előfordulhat, hogy egy bizonyos ásványi anyagból túl sok jelenik meg, vagy a vizelet túlságosan besűrűsödik. Képzeljünk el egy csésze teát. Tegyünk bele egy teáskanál cukrot, és keverjük el. A cukor feloldódik és eltűnik a szemünk elől. Adjunk hozzá egyre több és több cukrot, és végül a tea már nem lesz elég ahhoz, hogy az összes cukor feloldódjon benne, így az kristályok formájában látható marad. Vagy több tea, vagy kevesebb cukor kell a probléma megoldásához.

Problémát jelentenek-e a kristályok a vizeletben?

Néhány kedvencnél valamennyi mikroszkopikus kristály teljesen normális lehet, és soha nem okoz problémát, de vannak olyan esetek, amikor mindenképpen aggódnunk kell a kristályok jelenléte miatt. Egyes esetekben olyan dolgok jele lehet, mint a máj- vagy vesebetegség, hólyagfertőzés, mérgezés, stressz vagy öröklött problémák egyes fajtáknál, például a dalmatáknál és a bulldogoknál.Bár a kristályok mikroszkopikus méretűek, vannak olyan tünetek, amelyekre oda kell figyelnünk, és amelyek figyelmeztethetnek a kristályok jelenlétére. Ezek általában a hólyaghurut (hólyaggyulladás) jelei, amelyet néhányan esetleg már személyesen is megtapasztalhattak. Ha már volt benne részük, akkor tudják, milyen kellemetlen ez. A tünetek a következők lehetnek;

• Vér a vizeletben
• Az állat a szokásosnál gyakrabban próbál vizeletet üríteni, de nem sok vizelet távozik
• Felsír vagy vonyít vizeletürítés közben
• Vizeletürítés szokatlan helyeken vagy a szobatisztaság megszűnése
• Erőltetett vizeletürítés

Néha a kristályok összetapadhatnak és köveket képezhetnek, amelyek a húgyutak károsodását és gyulladást okozhatnak, valamint különösen a szűkebb húgycsővel rendelkező hím állatoknál teljesen el is zárhatják a vizelet útját. Ez egészségügyi vészhelyzet. Leggyakrabban a kandúr macskáknál alakul ki elzáródás, mivel náluk a húgycső olyan keskeny, hogy könnyen eltömődhet kristályokkal, apró kövekkel vagy akár csupán gyulladásos sejtekkel, amelyek dugóként viselkednek. Ha egy állatnál néhány óránál tovább fennmarad az elzáródás, veseelégtelenség vagy hólyagrepedés alakulhat ki, amely állapotok végzetesek lehetnek. Ha kedvence hólyaghurut jeleit mutatja, akkor állatorvoshoz kell fordulnia, de ha egyáltalán nem tud vizeletet üríteni, akkor haladéktalanul sürgősségi ellátásra van szüksége.

Nem minden kristály egyforma.

A vizeletben többféle kristály képződhet, amelyeket különböző betegségek és folyamatok okoznak. Vessünk ezekre egy pillantást, először a leggyakoribbakkal kezdve.

• Struvit. Ezt magnézium-ammónium-foszfátnak is nevezik, mivel ezekből az ásványi anyagokból áll. A kutyák és a macskák esetében általában meglehetősen különböző okok miatt képződnek. Kutyáknál gyakorlatilag mindig húgyúti fertőzés miatt alakul ki. A baktériumok a vizeletet a kelleténél lúgosabbá teszik, és ez lehetővé teszi a struvitkristályok képződését, amelyek savas vizeletben nem képesek kialakulni. Mielőtt azonban a kristálytípusokról beszélnénk, ejtsünk néhány szót egy kifejezésről, amelyet talán már Ön is hallott, ez a macskák alsó húgyúti betegsége (Feline Lower Urinary Tract Disease (FLUTD). A FLUTD a macskák hólyag- és húgycsőbetegségeinek összefoglaló elnevezése, amelyeknek a korábban már ismertetett közös tünetei vannak. Minden kő és kristály, amelyről később beszélni fogunk, a "FLUTD csoportba" tartozik. A FLUTD leggyakoribb oka azonban valójában a macskák egyik összetett betegsége, az idiopátiás hólyaghurut (FIC), amely a stresszel függ össze. Többet olvashat a FLUTD-ről itt.
• Kalcium-oxalát. Azoknál az állatoknál, amelyek vizeletében több kalcium és/vagy oxalát van, ezen kristályok és kövek képződhetnek. Ezek egyes betegségek, például a hiperkalcémia és egyes rákos megbetegedések kapcsán is megfigyelhetők. Kalcium-oxalát kövek a vesékben és a hólyagban is gyakran képződnek. Egyes fajtáknál, például a yorkshire terriereknél, a schnauzereknél és Lhasa Apsóknál gyakoribb ezeknek a köveknek a kialakulása, mint más fajtáknál.
• Ammónium-urát. Ezek a kristályok és kövek a kutyáknál és macskáknál egyaránt májbetegség jelei lehetnek. A vérvizsgálat segít az állatorvosnak megállapítani, hogy ez áll-e a háttérben, és lehet, hogy májbiopsziát is szeretne majd végezni, hogy több információhoz juthasson. Az ilyen típusú kristályok kialakulását azonban leggyakrabban bizonyos fajtáknál látjuk, egyfajta öröklött problémaként. A leggyakoribbak a dalmatáknál és az angol bulldogoknál.
• Cisztin. Ennek előfordulása a négy közül a legkevésbé gyakori, és leggyakrabban öröklött problémaként jelentkezik olyan fajtáknál, mint például az angol bulldog, a tacskók, a basset és az újfundlandiak. Kialakulása szinte mindig kan kutyáknál fordul elő, amit bizonyos esetekben a tesztoszteron is befolyásolhat.

Hogyan kezeljük a húgyúti kristályok és kövek kialakulását kutyáknál és macskáknál?

Amint azt valószínűleg már kitalálta, a különböző típusú, különböző okokra visszavezethető betegségek különböző megközelítést igényelnek. Amit talán nem gondolt volna, hogy a klinikai eledelek mindegyik probléma kezelésében segíthetnek.

Először is, az állatorvosnak meg kell állapítania, hogy milyen típusú kristállyal vagy kővel van dolga, és hogy vannak-e mögöttes betegségek. Friss vizeletmintára lesz szüksége, és szinte biztosan vérvizsgálatot, esetleg röntgen- vagy ultrahangvizsgálatot is szeretne majd végezni, hogy megnézze, nincsenek-e kristályok vagy kövek kedvence szervezetében. A röntgenfelvételek segíthetnek a kő típusának azonosításában, így a vizsgálat fontos lépés a kő meghatározásában, majd a következő lépés megtervezésénél.

Meg kell kezdeni a kiváltó ok kezelését. Ez lehet antibiotikum kúra a hólyagfertőzésre, a stressz kezelése struvit esetén, vagy ammónium-urát kövességnél a májbetegség kezelése.

Az állatorvos szinte biztosan speciális eledelt fog javasolni. A fentiek közül mindegyik esetben, kivéve a kalcium-oxalát köveket, ezek az eledelek más kezelés mellett alkalmazva feloldhatják a kristályokat és a köveket - ami azt jelenti, hogy szerencsére sok kőfajta esetében nem feltétlenül van szükség műtétre a kezeléshez. A kalcium-oxalát köveket azonban lehetőség szerint műtéti úton kell eltávolítani, majd a kiújulás megelőzése érdekében lehet speciális eledeleket alkalmazni. Ezek az eledelek számos előnnyel rendelkeznek: például szabályozott ásványianyag-tartalmuk van, a vizeletet célzott pH-szinten tartják, halolajból származó omega-3 olajokat tartalmaznak a gyulladás leküzdésére, és néhányuk olyan természetes adalékanyagokat is tartalmaz, amelyek segítenek csökkenteni a stresszt.

A vízfogyasztás szintén rendkívül fontos. Emlékszik még a csésze teára, amit az elején említettünk? A megfelelő vízbevitel magas szinten tartja a vizeletáramlást, ami azt jelenti, hogy az ásványi anyagok kiürülnek, mielőtt kristályok és kövek képződhetnének belőlük. Beszéljen állatorvosával a vízbevitel növelésének legjobb módjáról. Ez lehet a nedves eledel, az áztatott szárazeledel vagy például a cicaszökőkút.

Mint mindig, ha bármilyen aggálya van kedvencével kapcsolatban, vagy valami nem tűnik rendben levőnek, vigye el kedvencét az állatorvoshoz. Ez soha nem időpazarlás, és mindig jobb, ha korán észrevesszük a dolgokat, mintha megvárnánk, amíg túl késő lesz.